Elmossuk vagy eldobjuk? Ez itt a kérdés!

Mióta csak eszünkbe jutott az elmosható, becserélhető ételes dobozok ötlete, azóta szerettük volna pontosan tudni, hogy hányszor kell vajon használni a dobozainkat ahhoz, hogy fenntarthatóbbak legyenek, mint az eldobhatók. Az egy dolog ugyanis, hogy minden Rakun doboz használattal eggyel kevesebb egyszer használatos doboz kerül a szemétbe, de tudtuk mi is, hogy holisztikusan kell nézni a képet: a gyártást, utaztatást, csomagolást, mosogatást stb. is figyelembe kell venni. Bár 2020-ban mi magunk végeztünk egy számolást, mivel nem vagyok LCA (life cycle analysis) mesterek, szerettük volna megismételni a kutatást egy független, szakértő szervezettel.

Aztán szeptemberben megjelent egy cikk a Qubit-en szuperclickbait címmel, miszerint az elmosható dobozok rosszabbat tesznek a környezetnek, mint az eldobhatók. A cikket elolvasva persze kiderül, hogy ez azért nem így van, csupán arról van szó, hogy a nagyobb eredeti erőforrás-igény (tartós dobozt gyártani nagyobb kibocsátással jár, mint vékony eldobhatót) csak egy bizonyos használat fölött térül meg.

A cikk címe minden esetre eléggé felidegesítette a csapatunkat, mert tudtuk, hogy sokakban majd csak ez ragad meg, és nem olvassák el az egész írást. Úgyhogy elkezdtünk beszélgetni a denkstatt Hungary Kft.-vel, akik vállalták, hogy összehasonlítják a Rakun dobozok környezeti hatását egy elterjedt műanyag fajtával (PP), és egy bioműanyagéval (PLA). A Rakun dobozok Kínából érkeznek, az alternatívákat azonban több forrásból is be lehet szerezni, ezért ott magyar, német és kínai gyártást is mértek a szakértők. A számítás odaáig tart, míg a dobozok használatban vannak, de nem tartalmaz adatot arról, hogy hulladékká válás után mi lesz velük.

Fenntarthatósági számvitel

A denkstatt Kft. szakértői a kapott eredményeket a fenntarthatósági költségszámítás eszközével közös nevezőre tudták hozni az átláthatóbb értelmezés érdekében. Intuitív módon minden környezeti hatásnak valós költsége van a gazdaságra nézve – valakinek fizetnie kell a szennyeződés eltakarításáért, az emberi egészségre hatással vannak a különböző kibocsátások (pl. levegőminőség), vagy például az infrastruktúrában is keletkeznek károk. A különböző hatásokat pedig nagyságrendileg ki lehet egyenlíteni – például a klímaváltozás hatása nagyobb, mint a savasodásé. Ennek érdekében a különböző középponti mutatók monetáris hatásainak értékelését megtehetjük a fenntarthatósági számvitel vagy természeti tőke számvitel eszközeivel. Ily módon az ételszállító dobozok előállításának a környezetre és társadalomra gyakorolt hatásuk megmérhetőek euróban, valamint az életciklus elemzés eredménye is könnyebben értelmezhető.

Dobpergés: az eredmény!

A legjobb, ha a Rakun dobozokat géppel mossa a vendéglátóhely. Akkor már a 31. használat fenntarthatóbb, mint a kínai PP doboz. 56 használat után a német PP doboznál, 60 használat után pedig a magyar PP doboznál is jobb választáls. (Kézi mosásánál 41., 103. és 116-ra ugranak fel a számok.)

A Rakun dobozokat a szakértők PLA dobozokkal is öszehasonlították, hiszen lebomló csomagolóanyagokat egyre több vendéglátóhelyen használnak Magyarországon. Itt 4 környezeti középponti mutató  hatása lett számszerűsítve euróban, hogy megmutassa a környezeti károkat. Az eredmény szerint ha a Rakun dobozokat géppel mossa a vendéglátóhely munkatársa, már a 40. használat után kisebb kárt tesz a német PLA dobozzal szemben, 41. használattal a magyar PLA dobozzal szemben. Ha a dobozokat kézzel mossák el, valamivel többször érdemes használni őket: 44-szer, ha Németországban gyártott és 46-szor, ha hazai PLA dobozokról beszélünk. 

A tanulmány egésze a denkstatt oldaláról letölthető.